A honfoglalás kori vagy az azt követő századok közfelfogását alig ismerjük, de bizonyára sok olyan dolog veszett el, ami Európai viszonylatban egyedülálló volt, mai szóhasználattal pedig demokratikusnak nevezhető. A történelemírást és a régészetet mindig a politikai széljárás manipulálta. Így történhetett meg az, hogy a honfoglalás kori ásatási leletek közt alig esik szó a muszlim illetve zsidó vallási jelképekről pedig akadnak szép számmal. Ennek alapján megalapozottnak látszik a főrabbi azon állítása miszerint a magyar az egyedüli európai nép melynek körében őshonos zsidóság él. A vallástudomány azt is tudni véli, hogy a babiloni fogságból nem minden törzs tért vissza Kánaánba, hanem egy törsz, úgymond elveszett. Az elveszett törzs valamilyen okból Ázsia keleti sztyeppéire sodródott ahol átvette a lovas nomád életmódot. Egy alapvetően pásztornépnek ez nem jelentett megoldhatatlan kihívást. Egyes vallástörténészek szerint ők voltak a Kabarok, akik a magyar törzsszövetséghez csatlakozva részt vettek a honfoglalásban. Hogy ez valóban így történt vagy kegyes legenda azt nehéz megmondani, de az tény, hogy honfoglaló eleink feltárt sírjai közt előfordulnak izraelita sírok és az árpád házi királyok korában a pápák nem tudták elérni az izraeliták vallási alapú diszkriminációját Magyarországon.
